Szerecsendiós sült

Tegnap a horvát bevásárlólánc szabadkai bevásárlóközpontjában ebédeltünk. Ennek a kereskedelmi cégnek olyan híres a konyhája Szerbia-, Vajdaság-szerte, ahol van üzletük, hogy például Zentán már két kollégám/kolléganőm is az ottani bolt tágas ebédlőjében tartotta a lakodalmát. Mi hetente egyszer a szabadkaiban szoktunk ebédelni bevásárlás után, az itteni főszakács nagy rajongói vagyunk. A tengeri halakat is élvezzük, mert a horvátországi tengerparti nyaralásokat idézik fel (s most jut eszembe, 1980-ban a zadari egyetemi kar is játékban volt többek között, amikor a továbbtanulást terveztem).
Tegnap ettünk olyan finomságot (nem halból, hanem sertéshúsból), amit ma itthon megpróbáltam leutánozni. Biztosan nem ugyanolyan, de a miénk is finom lett:
Vettem 4 vékonyra szelt karajt, kicsit kiklopfolgattam. Kevés olajon mindkét oldalát hirtelen megsütöttem, majd megsóztam, sütőedénybe tettem, két kanál olajat és két kanál vizet öntöttem alá. Ekkor 2 deka vajból, másfél kanál lisztből és 2-3 deci tejből sűrű besamel-mártást főztem. Szerecsendióval, kevés borssal, csipetnyi sóval ízesítettem. Egy tojássárgát is belekevertem. Amikor a hússzeletek már csak langyosak, a besamellel megkenem a tetejüket. Egy szelet paprikát (kaliforniait, lecsópaprikát vagy más fajtát) nagyon apróra vágok és ezzel szórom meg a besmeles hússzeleteket. Közepesen meleg sütőben legalább 20 percig sütöm. Amikor kiszedem, szárított zöldségzöldjével megszórom a tetejét. Vigyázok, ne égessem meg a tetejét, illetve, hogy ne száradjon ki nagyon  a hús. Sültkrumplival vagy krumplipürével és salátával finom.