Marhahúsleves majorannával

Ma végre sétáltunk egy komolyabbat a szép napsütésben. Reggel már átsétáltam a  szomszédos piacra. Vettem három vékony szelet marhahúst, meg sikerült szereznem egy kis csokor friss majorannát. Tehát ebédre levest főztem:
2 személyre:
1 vékonyabb szelet, csont- és zsír nélküli marhahús apró kockákra vágva (kb. 12-15  deka)
1 sárgarépa
1 petrezselyemgyökér
1 vöröshagyma
1 fokhagyma
1 burgonya
1 kanál étolaj
1 szál friss majoranna vagy egy kanálhegynyi szárított majoranna
só
bors
fél babérlevél
1 kiskanál liszt
1 kanál tejföl (12 százalékos zsírtartalmú)
1 maroknyi levestészta.
Ízlés szerint egy vékony citromkarika is kerülhet bele és tészta helyett rizs, sőt köménymag is.

 Egy kanál étolajon pár percig pároltam a marhahúst, majd a zöldségekkel együtt is kevés ideig kavargattam, mielőtt felöntöttem volna vízzel. Sóztam, borsoztam, babérlevéllel ízesítettem. Amikor megpuhult a hús, egy kanál lisztet és tejfölt csomómentesre kevertem kevés leveslével és behabartam vele a levest. Ekkor tettem bele a majorannát, hogy az íze frissebb maradjon (a  szárított majoranna belekerülhet a sóval, babérlevéllel egyidőben is). Ha citromkarikával ízesítem, ez ekkor kerül bele. Még öt percig főztem,majd belekerült a tészta is. A vacsorára szánt marhasülttől egy darabka paprikát is ,,elspóroltam", ezt is beletettem a levesbe, az íz kedvéért.
Ha bárki azt mondja, nehéz étel a telföl és tészta miatt, a válaszom az, hogy csak ez volt az ebédem, egy ilyen kiadós levessel ki lehet bírni vacsoráig (remélem).
A kép nem lett a legsikerültebb, de a leves finom. A majoranna nem látszik, mert  főzés közben egyben maradt az az egy árva majorannaszál, nem potyogtak le a levelei, úgyhogy egyben dobtam ki a levesből.