Suhajda mignon

Nyolcadikos korunkban háztartástan órán  -- nekünk még olyan is volt --  Suhajdát készitettünk. Veszek 1o deka főzőcsokit, amelyet gőz fölött, egy lapos evőkanál disznózsirral felolvasztok. A desszert- vagy mignonpapir alját vékonyan kikenem a csokimasszával. Hagyom egy kicsit megdermedni.  A nagyobb méretű mignonpapirból nyolcat tudtam megtölteni a masszával, amelyet a következőképp készitek:  1o deka vajat, 1o deka porcukrot és egy kávéskanál őrölt feketekávét habosra keverek (húgom ötlete: a cukrot és az őrölt kávét a kávédarálóban együtt darálom meg, igy még finomabb, porszerűbb lesz a kávé állaga). A mignonpapirba, a már megdermedt csokirétegre rakom a krémet, s a maradék csokimázzal befedem. A disznózsir fényessé teszi  a mázat, nagyon jól kenhető. Alaposan lehűteni, hideg helyen tárolni.

Sokkal szebb is lehet a végeredmény, de annyira izgultam, hogy három évtized után meg tudom-e még csinálni ezt a klassz édességet, hogy össze-vissza kentem a mignonpapirt, nézzétek el nekem.
Húgom ötlete: a csokit nem disznózsirral olvasztja fel, hanem 1 kanál vizzel, s amikor felolvad és egy cseppet kihült, kevéske margarinnal elkeveri. Valószinűleg más is igy csinálja a csokimázat, ez a disznózsirral még a margarin előtti korból való recept.